A város elhelyezkedése változatos: a Maros alsó teraszának síkján, majd az emelkedő részein épült fel. A város magja, történelmi része, színes épületeivel, magasba emelkedő templomtornyaival, zömök védőbástyáival festőien szép képet ad. A város domborzati változatosságának előnyeit már a régiek is felismerték, s a település biztonságának szem előtt tartásával a Maroson való átkelőhely közelében, a magasabban fekvő helyeken, a Maros teraszain telepedtek le, építették hajlékaikat.
Régi ez a város, de a régiből alig maradt meg valami. Elődeink fából építették hajlékaikat, később vályogból, majd téglával építkeztek, de azokat is az elemi csapások semmisítették meg, vagy a történelem viharai rombolták le.
Marosvásárhely - Székelyvásárhely - a XIV. század elején már vásároshely volt. Az itt tartott vásárok hozzájárultak a város, a Maros- és Nyárádvölgye, valamint a Mezőség népességének gazdasági fellendülésének.
Marosvásárhely utcáinak régi képét sajnos kevés fénykép vagy festett kép örökítette meg. Annak idején a városkép festőiessége keveseket érdekelt, még inkább a régi épületek vászonra festése. Az a néhány XVIII. és XIX. századi acélmetszet vagy festmény, ami készült, ma várostörténeti szempontból jelentős és értékes, mert azokon nyomon követhető a város fejlődése, sok esetben egy-egy épület építési ideje.
Középkori VárA mai városközponttól északra, a Maros alsó teraszán, 1492-ben építtette ki erődítményét Bathory István vajda. Ugyanitt, 1602-1652 között, Borsos Tamás városbíró vezetése alatt felépül a marosvásárhelyi vár. A tekintélyes, téglából épült várfal szabálytalan ötszöget zár be, a töréspontokban, illetve a falak mentén hét bástyával. Közülük öt nevét a várépítést és a védelmet vállaló cégektől: a vargák(1620), a szűcsök(1629), a kádárok(1632), a szabók(1640), és a mészárosok cégétől (1656) kapta. A XVIII. században a várat osztrák helyőrség foglalja le. Ekkor épül a kapubástyával szemben a barokk épület, majd a XVIII. század elejéig több más katonai épület. VárosházaA Városháza (Polgármesteri Hivatal) 1938 és 1942 között épült Eugen Grosu műépítész tervei alapján. Az idők folyamán többször átépített épület harmonikusan zárja le a tér XX. század elején megkezdett épületegyüttesét. Az 1991-1993 közötti időszakban az épület visszakapja az eredeti terv szerinti román nemzeti, úgynevezett új-brâncoveanu-féle stílusjegyeket. MegyeházaA közigazgatási palota 1906-1907-ben Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek tervei alapján épült. Ez volt az első a századfordulón felépített épületek sorában, amelyek a város új arculatát megteremtették. Ötvenöt éven átadott otthont a Városházának. A népi ihletésű motívumokkal gazdagon díszített, szecessziós stílusban épült palota 60m magas, eredetileg tűzoltótoronynak szánt, aszimmetrikusan elhelyezett, majolikacserepekkel fedett tornyával tűnik ki. Ebből az anyagból készültek a külső virágdíszítések is. A tanácsterem, és a vajdahunyadi vár lovagtermének hangulatát idéző előcsarnokot eredetileg hatalmas üvegbetétes festett ablakok díszítették. KultúrpalotaA Kultúrpalota 1911 és 1913 között épült fel dr. Bernády György polgármester kezdeményezésére Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján és az erdélyi szecesszió egyik legjellegzetesebb épülete. A Lechner Ödön vezette iskola stílusában épült palota kitűnik külső és belső díszítésével. Az épület harmóniájába jól illeszkedik a Zsolnai-majolika tető, csak ugy mint a homlokzatot diszítő, Körösfői-Kriesch Aladár festménye alapján készült, monumentális mozaik és a Kallos Ede készítette domborművek. Körösfői-Kriesch Aladár festményei alapján készültek az előcsarnok freskói is, míg a Róth Miksa által kidolgozott festett üvegablakok Nagy Sándor és Thoroczkai-Wigand Ede munkái. A belső díszítések értékes eredeti anyagokból készültek. A 45 méter hosszú előcsarnok falát carrarai márvány borítja, két végét velencei tükrök zárják le. Nemzeti SzínházAz Erdély-i fennsík Keleti részén, a Maros középszakaszán, fekszik, egy igen fontos művelődési és turisztikai város, Marosvásárhely. E várost a Nemzeti Színház épülete, az Ariel bábszínház, a Színművészeti Főiskola (mindenik magyar és román tagozattal rendelkezik), a Filharmónia és a Maros Művészegyüttes színezi. Marosvásárhely jelenleg 50 éves művelődési fennmaradásával büszkélkedik. 1946-tól 1973-ig a marosvásárhelyi Művelődési Ház adott otthont a színház tevékenységeinek. A jelenlegi színház épületét, 1973 október 13-án avatták fel. A tervet, a bukaresti születésű Constantin Savonescu készítette, ami majd megnyerte az 1973-as Építészek Egyesülete díját. Az előteret ékítő értékes anyagot, Aspasia Burduj, szintén bukaresti művésznő készítette. SzínháztérNemzeti Színház: hivatalosan 1978-tól létezik, folytatása a székely hagyományoknak. Az első állami színházat 1946-ban építették (Székely Állami Színház); 1962-tól román tagozattal is rendelkezik. A Ferencesek templomának tornya: A tatárjárás után a ferencesek a Maros felső szakasza mentén telepedtek le. A XIV-ik század végén, a jelenlegi Vártemplom helyére egy kolostort építettek, ami a város első kőépítménye volt. 1556-ban, a Reformkor elterjedése véget, a ferences rendiek kényszerítve voltak, hogy hagyják el a várost, így 1566-ban a Tordai Határozatból, a templomot, református templommá avatták. A ferencesek csak a XVIII-ik század közepén tértek vissza, a Habsburgok letelepedése után, amikor a város főterére felépítettek egy új barokk stílusú templomot és kolostort (1745-1747). A lebontások során csak a Ferencesek templomának tornya maradt érintetlenül. Katolikus templom (Keresztelő Szent János Plébániatemplom)A főtér legimpozánsabb barokk épületet 1728-1764 között, a kolozsvári Konrád Hammer mester irányításával a jezsuiták építették, Scherzer Valentin tervei alapján. A kolozsvári mester keze nyomát idézi a hasonlóság a jezsuiták kolozsvári és vásárhelyi temploma között. Az oltárképet, Michelangelo Unterberger munkáját, amelyet a jezsuiták már 1731-ben elhoztak, 1755-ben állítják fel, míg a neobarokk szószéket 1757-ben. Unitárius templomAz unitárius közösség a városban a XVI. századtól van jelen. A Bolyai tér és Borsos Tamás utca sarkán álló első imaházat 1869-ben építették. A mai templom 1929-1930-ban épült, Petrovits Kálmán műépítész tervei alapján. Teleki Téka KönyvtárÉpült 1799-1803 között Ignatz Schlaff bécsi műépítész tervei alapján, gróf Teleki Sámuelnek, Erdély kancellárjának irányítása alatt. Az óváros egyik legszebb épülete, amely bár több szakaszban épült, egységes stílusával, kiegyensúlyozott arányaival tűnik ki. A kétszintű könyvtárterem 21,65 x 12,40 m alapterületű. A könyvtár alapgyűjteménye 40.000 kötetből áll, melyek között 66 ősnyomtatvány és számos könyvritkaság is van. 1955-ben ide hozták a volt Református Kollégium könyvtárát is (90.000 kötet), valamint Bolyai Farkas és Bolyai János kéziratait és személyi tárgyait, amelyekből létrejött a Bolyai Emlékmúzeum. Bolyai LíceumAz iskola folytatója az 1557-ben alapított Schola Particula és a XVIII. század elején Sárospatakról elüldözött Református Kollégium hagyományainak. A Schola, Erdély egyik első református iskolája, a várban levő régi ferences kolostorban működött és olyan tanárai voltak, mint Baranyai Decsi Czimor János, Tordai Ádám, Laskói Csokás Péter és mások. 1601-1602-ben Basta hadainak dúlásai a Scholat is lerombolták. Ekkor költöztették mai helyére. Az épület végleges alakját a századfordulón nyerte el. A Bolyaiak terére néző főépület Baumgarten Sándor műépítész tervei alapján épült 1908-1909-ben, szecessziós stílusban, míg a régebbi szárny a Bolyai utca (bal) felőli 1871-ben, a Sáros utca (jobb) felőli 1802-1803-ban Latinitás EmlékműA Latinitás Emlékművet 1924. Május 23-án avatták fel az egykori polgármesteri hivatal előtt. Ez egyike annak az ott másolatnak, amelyet Olaszország ajándékozott Romániának az első világháború után. A második világháború idején ezt a másolatot Tordára szállítottak, ahol ma is megtalálható. A megyeháza előtti másolatot 1991. november 30-án leplezték le. Ortodox KatedrálisEgy leendő görög-keleti katedrális építésének céljaira már 1907-ben gyűjtés indult, de a munkálatok csak később, 1925-ben indultak el Emil A. Dandea polgármester szorgalmazására és hathatos támogatásával, Iosif Victor Vlad tervei alapján. A görögkereszt alakú alapokon nyugvó katedrális igazi ékességet - a kupola freskóit- Aurel Ciupe mester festette. A teljes falfelület festésére csak 1974-1986-ban kerülhetett sor, Nicolae Stoica mester iranyításával. Az új freskót 1990. november 11-én szentelték fel. Rákóczi lépcső Az 1902-ben felújított lépcső Soós Pál munkája. A katonai alreál iskola A Kosárdomb lejtős oldalán, a Szent István út 36,38 és 40 szám alatti nagy területen épült az iskola főépülete, a tanári lakások két épülete, valamint az iskolához tartozó legénységi épület. A főépület nagy méreteivel uralja a domboldalt. A háromemeletes, E alaprajzú épület főhomlokzata ötsíkú, s az épületet magasítja a kiugró 1,3 és 5-ös rizalitokra emelt, tört síkú tetőszerkezet. A szecesszió jelenléte főleg a kiugró rizalitok homlokzati kiképzésén látható.
A tanári lakások épületei kétemeletesek, a legénységi épület egyemeletes, homlokzati kiképzése szintén szecessziós.
A kivitelezési versenytárgyalást, 1907-ben, a budapesti Grünwald Testvérek cége nyerte meg, és 1909. október 5-én, a Cs. és Kir. Katonai Álreáliskola ünnepélyes megnyitója, nagyszámú előkelő közönség jelenlétében, megtörtént. Az iskola felsorolt épületeit a városi polgármesteri hivatal építtette, saját területére. Az első világháború után az állam tulajdonába került, ma minden épületében az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem működik.
|
